Részletes kereső
Legyen Ön is a történelem része! A világkiállítás egy nagy, nemzetközi kiállítás, amelynek célja a jövőformáló innovációk, a nemzetek által elért eredmények bemutatása, és a kulturális csere támogatása. Világkiállításokon láthatta a nagyközönség először például az Eiffel-tornyot, a seattle-i Space Needle tornyot, az írógépet, a televíziót, sőt, még a Heinz Ketchup-öt is, hogy csak néhány példát említsünk a nevezetes épületek és találmányok közül.
Eddig 33 város adott otthont már világkiállításnak, Londontól Oszakáig, és most végre Dubaira került a sor.
Minden világkiállítások őse Franciaországból származik: a XVIII. században kezdetben a párizsi Szalonban rendeztek jeles művészeti tárlatokat, majd 1844-ben megrendezték a Francia Ipari Kiállítást, mely például szolgált megannyi országnak hasonló kiállítások szervezésére. Az első hivatalos világkiállítás 1851-ben nyitotta meg kapuit a londoni Hyde Park e célra épített Kristálypalotájában Albert herceg, Viktória királynő férjének ötleteként és azt a célt szolgálta, hogy bemutassa a világ fejlődését előmozdító találmányokat, termékeket, alkotásokat. A 28 megjelent ország résztvevőire több mint 6 millió látogató volt kíváncsi. A Habsburg Birodalom 32 magyar tartományi kiállítója között volt Fischer Mór herendi porcelán manufaktúrája is, melynek lepkés-virágos mintájú étkészlete olyan nagy sikert aratott, hogy még Viktória királynő is rendelt belőle. A Viktória-minta azóta is a legnépszerűbb herendi motívum, a porcelángyár pedig – nagyban az első, londoni világkiállításnak köszönhetően – világszerte ismertté és elismertté vált.
Az országpavilonok 1855-től vannak jelen a világkiállításokon, ezzel az innovatív építészet értékeit új szintre emelve. Magyarország először 1900-ban, a párizsi világkiállításon jelent meg önálló pavilonnal, majd az ezt követő olasz világkiállításokon sorra aratott sikert csodaszép szecessziós épületeivel.
A világkiállításra épült pavilonok közül bár sok lebontásra került, vannak olyan maradandó és jeles épületek, melyek azóta országaik ikonikus épületeivé váltak. Ilyen a párizsi Eiffel-torony, melynek terve heves vitákat váltott ki és neves művészek tiltakoztak megépítése ellen. Az „öreg hölgy” bemutatkozása az 1889-es párizsi világkiállításon végül elsöprő sikert aratott formabontó acélszerkezetével és azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
A kilenc, egyenként 18 méter átmérőjű fémgömbből és az azokat összekötő 16 hatalmas csőből álló brüsszeli Atomium a vas tércentrált göbös térrácsának 165 milliárdszoros nagyítása, mely az 1958-as brüsszeli Expón nyűgözte le a látogatókat és azóta is a város egyik kiemelkedő látnivalója.
De vannak olyan világkiállítási területek is, melyek új városrészként folytatták életüket városaikba integrálódva. Ilyen a lisszaboni Expo 98’ helyszíne is, mely múzeumaival, szállodáival, éttermeivel és óceanárumával a Nemzetek Parkjaként a portugál főváros üdítő, modern és kedvelt városrésze.
Eddig 33 város adott otthont már világkiállításnak, Londontól Oszakáig, és most végre Dubaira került a sor.
Minden világkiállítások őse Franciaországból származik: a XVIII. században kezdetben a párizsi Szalonban rendeztek jeles művészeti tárlatokat, majd 1844-ben megrendezték a Francia Ipari Kiállítást, mely például szolgált megannyi országnak hasonló kiállítások szervezésére. Az első hivatalos világkiállítás 1851-ben nyitotta meg kapuit a londoni Hyde Park e célra épített Kristálypalotájában Albert herceg, Viktória királynő férjének ötleteként és azt a célt szolgálta, hogy bemutassa a világ fejlődését előmozdító találmányokat, termékeket, alkotásokat. A 28 megjelent ország résztvevőire több mint 6 millió látogató volt kíváncsi. A Habsburg Birodalom 32 magyar tartományi kiállítója között volt Fischer Mór herendi porcelán manufaktúrája is, melynek lepkés-virágos mintájú étkészlete olyan nagy sikert aratott, hogy még Viktória királynő is rendelt belőle. A Viktória-minta azóta is a legnépszerűbb herendi motívum, a porcelángyár pedig – nagyban az első, londoni világkiállításnak köszönhetően – világszerte ismertté és elismertté vált.
Az országpavilonok 1855-től vannak jelen a világkiállításokon, ezzel az innovatív építészet értékeit új szintre emelve. Magyarország először 1900-ban, a párizsi világkiállításon jelent meg önálló pavilonnal, majd az ezt követő olasz világkiállításokon sorra aratott sikert csodaszép szecessziós épületeivel.
A világkiállításra épült pavilonok közül bár sok lebontásra került, vannak olyan maradandó és jeles épületek, melyek azóta országaik ikonikus épületeivé váltak. Ilyen a párizsi Eiffel-torony, melynek terve heves vitákat váltott ki és neves művészek tiltakoztak megépítése ellen. Az „öreg hölgy” bemutatkozása az 1889-es párizsi világkiállításon végül elsöprő sikert aratott formabontó acélszerkezetével és azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
A kilenc, egyenként 18 méter átmérőjű fémgömbből és az azokat összekötő 16 hatalmas csőből álló brüsszeli Atomium a vas tércentrált göbös térrácsának 165 milliárdszoros nagyítása, mely az 1958-as brüsszeli Expón nyűgözte le a látogatókat és azóta is a város egyik kiemelkedő látnivalója.
De vannak olyan világkiállítási területek is, melyek új városrészként folytatták életüket városaikba integrálódva. Ilyen a lisszaboni Expo 98’ helyszíne is, mely múzeumaival, szállodáival, éttermeivel és óceanárumával a Nemzetek Parkjaként a portugál főváros üdítő, modern és kedvelt városrésze.
Kapcsolódó ajánlatok
TOKIÓTÓL OSZAKÁIG – AZ EXPO-VAL
Japán
Japán nagyvárosai életre szóló élményekkel várják az utazókat. Tokióban a régi és az új különleges egyvelege jelenik meg a látogatók előtt hagyományos szent templomai és modern felhőkarcolói által. Oszaka szintén gazdag kulturális örökségekben, mindamellett, hogy az ősi időkre visszanyúló japán gasztronómia fellegváraként is ismert. Merüljön el új programunk során az egyedülálló, kontrasztokkal és izgalmakkal teli japán kultúra világában.
1 539 000 Ft-tól/fő