Madagaszkár, hivatalos nevén Madagaszkári Köztársaság szigetország az Indiai-óceánban, Délkelet-Afrika partjainál. Természeti és kulturális értékekben gazdag, mégis a világ egyik legszegényebb országa. Az idegenforgalom jelentős mértékű fellendülése segíthet az ország gazdasági problémáinak megoldásában. Látni és nézni való pedig akad bőven, van tehát mire alapozni. Ismerje meg ezt az ismeretlen országot néhány érdekes tény segítségével.
Madagaszkár területe 587 041 négyzetkilométer. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Antananarivo. Hivatalos nyelvei a madagaszkári és a francia. Hivatalos pénzneme a madagaszkári ariary (MGA). Vadvilágának több mint 90%-a sehol máshol nem található meg a Földön. Lakosságának 90%-a kevesebb mint napi 2 dollárból él.
A madagaszkári irodalom atyja, Jean-Joseph Rabearivelo Afrika első modern költője volt. A szegény családban született Rabearivelo magas szinten művelte az afrikai és a francia szürreális költészetet. 1960-ban Madagaszkár nemzeti költőjévé nyilvánították.
Madagaszkáron a férfiak és a nők ugyanazt a ruházatot viselik, ez a lamba. Van lamba a házasságkötéshez, a munkához, van lamba az idősebbeknek, a gyerekeknek, és még a halottakat is egy különleges lamba-félébe burkolják temetés előtt.
Madagaszkár harmóniában él a szellemeivel. A madagaszkári hiedelemvilág szerint a halottak vigyáznak az élőkre, az élők pedig a halottakra.
Madagaszkáron a "halottakra vigyázni" egyszerre ijesztő és vicces, bár kissé bonyolult elfoglaltság. A Famadihana nevű szertartás során először szó szerint kiássák és a mezőre helyezik az ősök halott maradványait. Ezután a családtagok a csontváz körül táncolnak, és vicces társadalmi vitákat, azaz "kabarit" folytatnak. A halott ős ezután boldogan és új lambába burkolva tér vissza a földbe.
A maki, meglehetősen mókás kinézete ellenére szent állat Madagaszkáron, amelyet a madagaszkáriak mélyen tisztelnek és imádnak. Számukra a makik hordozzák őseik lelkét.
A Baobab, a Majom-kenyérfa (Adansonia digitata) csak Madagaszkáron található meg. Ennek ellenéra a baobabok erdők nemcsak Madagaszkár, hanem Afrika jelképeivé is váltak.
Madagaszkárnak saját harcművészete van, ez a moraingy. A tengerparti régiókban nagyon népszerű sport, amely fegyver nélküli közelharcból áll.
A zene a madagaszkári mindennapok része. Úgy tartják, hogy a zene kapcsolatot jelent az ősök lelkével, és néha, amikor a buli a tetőfokára hág, a halottak iránti tisztelet jeléül rumot öntenek a hangszereikbe.
Madagaszkáron nem csak a kígyók sziszegnek. A sziszegő csótány, amely történetesen Hollywood egyik szörnyévé vált, kizárólag Madagaszkáron található meg. Rossz píárjukkal ellentétben a madagaszkári sziszegő csótányok korhadt fatörzsekben élnek és valójában ártalmatlan vegák, akik csak éjszaka jönnek elő a korhadt rönkből, mert félnek, hogy megeszik őket.
Madagaszkáron nincsenek tigrisek, zebrák, zsiráfok vagy vízilovak, ahogyan azt a híres hollywoodi film, a Madagaszkár ábrázolja. A film azonban joggal mutatta be a makit Julien királyként.
Madagaszkár biológiai sokféleségének egyedisége miatt kimondhatjuk, a világ nyolcadik kontinense.
Madagaszkár a világ második legnagyobb vaníliatermelője Indonézia után. Ironikus módon a vanília eredetileg Mexikóból származik.
Madagaszkár dzsungelének mélyén nem minden az, aminek látszik. A Madagaszkáron őshonos laposfarkú gekkó az álcázás mestere, bár mikor beleolvad a fák kérgébe és a száraz levelekbe.
A baobabfa Madagaszkáron egyedülálló faj. Vaskos, felfújódott törzse van, amely több liternyi víz tárolására alkalmas.
Madagaszkár a kaméleonok paradicsoma. Ezek a hüllők annyira lusták, hogy kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel hátrafelé tudnak nézni anélkül, hogy el kellene fordítani a fejüket. A ragadozók elől sem fogják menekülőre, egyszerűen csak megváltoztatják a testük színét, és beleolvadnak a környezetükbe.
A világ makifajainak 90%-a boldogan él Madagaszkáron. A világon mindenhol máshol a makik majmokká fejlődtek, kivéve ebben a maki-paradicsomban.
A trópusi szigeten endemikus Darwin kéregpók selyme a világ legerősebb selymét termeli, amely tízszer erősebb, mint a kevlár, a nagy szakítószilárdságú szintetikus szál. Emellett a világ leghátborzongatóbb és legnagyobbnak számító gömbfészkeit is ez a pók készíti.
A tenrecek voltak az első emlősök, amelyek Madagaszkáron éltek. Úgy néznek ki, mint a sündisznók, és tüskés golyóvá gömbölyödnek össze, ha fenyegetés érte őket.
A Tsingy - Madagaszkár kőerdeje. Területén nagy, magas kövek természetes módon sorakoznak, akárcsak egy erdőben járnánk.
Lakosságának etnikai összetétele is egyedülálló. A madagaszkáriak afrikai és ázsiai népek leszármazottai, akik Borneóról, Szumátráról, Jáváról és Indonéziából vándoroltak be.
Madagaszkár két földtani hasadással jött létre. Miután mintegy 160 millió évvel ezelőtt elszakadt az afrikai kontinenstől, új társával - az indiai szubkontinenssel - együtt kelet felé kezdett sodródni. Majd, körülbelül 88 millió évvel ezelőtt India is elszakadt Madagaszkártól, ami így egy sziget lett Afrika közelében.
Madagaszkár így elszigetelődve fejlődött tovább és kialakult a saját, egyedi ökoszisztémája. A madagaszkári fajok 90%-a sehol máshol nem található meg a Földön!
Madagaszkár lakosságának többsége szegénységben él. Afrika a világ legszegényebb kontinense, Madagaszkár pedig Afrika egyik legszegényebb országa. A lakosság 90%-a kevesebb mint napi 2 dollárból él meg.
A szegénység azonban nem tántorítja el a madagaszkáriakat attól, hogy drága sírokat építsenek halottaiknak, vagy ékszerekkel és nemesfémekkel temessék el őket. Valójában sok család többet költ a halottaira, mint saját magára.
Az "Aye Aye" nem valamiféle üdvözlés, hanem egy madagaszkári rágcsáló. A bizarr külsejű a kis állatnak egyébként szokatlanul nagy középső ujja van, a neve is erre utal: véznaujjú maki.
A madagaszkári trópusi esőerdők mintegy száz zafimaniry (a déli középső hegyvidék erdős hegyeiben élő etnikum) falujában gyönyörű kézműves termékeket állítanak elő. Ezeket a helyben készülő termékeket az UNESCO is felvette a szellemi kulturális örökség listájára.
A Madagaszkár keleti partvidéken található Atsinanana esőerdőit 2007-ben a világörökség részévé nyilvánították.
Madagaszkár egzotikus gyümölcsökben gazdag, olyan csemegék teremnek meg itt, mint a jackfruit, a longan, az avokádó, a pudingos alma, a kenyérfa és a baobab.
Madagaszkár nem bővelkedik burkolt utakban sem. Jóllehet területe kétszer akkora mint az Egyesült Királyságé, burkolattal rendelkező útjainak hossza 1%-a a Nagy Britanniában meglévőknek.
Madagaszkár népe a világ egyik legnagyobb a rizsevője. Az étkezés, avagy a "mihinam-bary" szó szerint azt jelenti, hogy "rizst enni".
A ranovolát Madagaszkáron teaként szolgálják fel, de messze nem az. A recept egyszerű, sütsd meg a rizst egy serpenyőben, öntsd fel vízzel, szűrd le, és élvezd a reggeli teát.
Részletes kereső
