Részletes kereső
Peru a világ legnagyobb indián országa, ahol (kecsua) indiánokkal találkozni a legtermészetesebb dolgok egyike. A helyi indiánok őseik hagyománya szerint élnek, kultúrájukat megőrizték, így az ide érkező egy élő néprajzi múzeumba toppan be Peruban. Taquile ősi hagyománya, hogy a sziget összes lakója kötéssel van elfoglalva. A nők a férfiaknak kötnek, a férfiak a nőknek készítenek kelméket. Az összes férfi fejfedőben jár. A viselet legszembetűnőbb darabja a férfiak sapkája. A szimbólumok ismerőinek ezek a sapkák elárulják, hogy viselőjük házas-e már. Akinek kicsi a pomponja a sapka végén, az elkelt. Akinek nagy színes a pomponja, az még szabad ember. Ha a pompont jobb oldalon viseli a férfiember, akkor nincs jó kedve, jobb kikerülni. Ha a pompon balra van csapva, minden rendben, azon a napon vidám, derűs indiánnal van dolgunk. Ha középen hordja a pompont, akkor szerelmes a nagy pompont viselő, de még mindig szabad. A fehér sapka gyászt, özvegységet jelez. A gazdagok kalapban járnak. A legszínesebb kalapot a polgármester viseli, akit évenként választanak meg maguk közül. Ősi szokás szerint minden férfimunkát köteles elvégezni, csak a kötés alól van felmentve.
A kisgyerekek még nem viselnek fejfedőt, az ő életükben nagy ünnep az első hajvágás. Anyjuk kis fonatokba köti a hajukat, és minden rokon, aki eljön, levág ezekből egyet, majd ajándékot ad cserébe. A lányoknak ezek után soha többé nem vágják le a haját, mert a szépség szimbóluma a minél hosszabb copf. Ha egy lány végül eldönti, hogy megtalálta a párját, és megházasodik, akkor szerelme jeléül levágja a copfját, és a párjának ajándékozza, aki ebből övet sző. A lánykéréskor a pár férfi tagja sapkát köt, és azt elviszi a leendő apósnak, anyósnak. Ekkor azt megtöltik vízzel és ha az nem ereszti a vizet, azaz megfelelően készítették, akkor a család áldásával elveheti a lányt. A menyasszony sem tétlenkedik, övet készít, mely házassági szerződésként szolgál. Az övbe szövi a férjtől elvárt kötelezettségeket: házat erős tetővel, nyári és téli termést, éles kést, tejet adó tehenet vagy épp egy erős vízhordó edényt. A ceremónia után a férj a vízálló sapkát hordja, a feleségnél pedig mindig kéznél van az öv, hogy házastársi kötelezettségeire emlékeztesse urát. Az esküvői szertartás során az eladósorban lévő hajadonok egy édesebb tradícióra cserélték a nálunk megszokott csokor dobását. Az esküvői torta rétegei közé szalagokat fűznek be, melyek közül az egyiknek a végén egy ál-jegygyűrű található. Mielőtt felvágnák a tortát, a hajadon lányok megfognak egy-egy szalagot, és kihúzzák a tortából. Az a vendég, amelyik a gyűrűs szalagot húzza ki, lesz a következő menyasszony a sorban.
A karácsonyi ünnepek sem telnek eseménytelenül. Peru hegyvidéki részén Karácsony első napja egybeesik a Takanakuy ünnepével, amikor a helyiek egy nagy zenés-táncos fesztivál keretében jól összeverik egymást. Gyerekek és öregek, férfiak és nők egyaránt. A dolog lényege, hogy a pofozkodással le lehet zárni az év közben felgyülemlett összes sértődést és vitás ügyet, így aztán az új esztendőt mindenki boldogan és szeretetben kezdi. Aki verekedni készül, az színes maskarába öltözik, és amikor a falu apraja-nagyja összegyűlt a főtéren, megnevezi, hogy kit akar megverni. Ha az illető elfogadja a kihívást (megfutamodni nagy szégyen), a falubeliek kört alkotnak, és ebben a ringben megy a pofozkodás. A verekedések szigorú szabályok szerint, egy az egy ellen zajlanak, bírók irányításával, és hogy ne legyenek súlyosabb sérülések, a résztvevők rongyokat tekernek az ökleikre. A bunyó általában pár pofon után, egy percen belül véget is ér, a végén a küzdők megölelik egymást, és azzal minden harag és sérelem el is van ásva. A perui egyébként is barátságos nép. A férfiaknak van egy kis táskájuk, amiben kokalevelet hordanak. Amikor találkoznak egymással, úgy köszöntik egymást, hogy kicserélik a kokaleveleiket. Ez azt szimbolizálja, hogy egymás testvérei és mindenüket megosztják egymással.
A végére maradjon egy újévi hagyomány! Jó, legyen kettő! A peruiak újév napján sárga fehérneműt ajándékoznak családtagjaiknak, barátaiknak, a számukra kedveseknek. A sárga szín a szerencsét és a boldogságot jelképezi. A másik újévi tradíció szerint üres bőröndökkel, hátizsákokkal, utazótáskákkal futják körbe a házaikat illetve háztömböt, ettől remélve a szerencsés utazásokkal teli újesztendőt.
Kapcsolódó ajánlatok
NAGY KÖRUTAZÁS PERUBAN - AZ INKÁK SZENT FÖLDJE
Dél-Amerika legtitokzatosabb országának meghódításához egy óceánt és egy kontinenst is át kell repülni, amikor azonban szembesül az utazó azzal, hogy Peruban lenni mit is jelent, nem kételkedik többé, hogy megérte-e a fárasztó utazás. A hatalmas Andok fenséges láncolata és a Titicaca-tó rezzenéstelen, jeges tükre, az indiánok piros pozsgás mosolya és az út szélén szelíden bámészkodó lámák, a spanyol hódítók barokk templomai és az inkák nyers kőépítményei, az ízek, a színek, a ritka hegyi levegő, a csend hangjai mind egy-egy pillanatkép az emlékezet számára arról, hogy itt és most egy nem mindennapi ország látnivalóinak vagyunk tanúi. Itt még a hegyekben is istenek laknak, s szinte érezzük Pachamama, vagyis Föld Anya szellemét a Machu Picchu szó szoros értelmében szédítő látványába belefeledkezve.
A legtalálóbban perui körutazásaink nagy tapasztalattal rendelkező Dél-Amerika-specialista idegenvezetője fogalmazta meg e különleges ország lényegét: vannak a világ országai - és ott van Peru.
PERU ÉS BOLÍVIA, AZ INKA BIRODALOM TITKAI
A XII. század elején egy kecsua indián törzs telepedett le a termékeny Cuzco területén, hogy később, az Inka Birodalomként Kolumbiától egészen Chiléig, mintegy 2 millió négyzetkilométeren meghódítsa Dél-Amerikát. A páratlanul gazdag kultúra mai szemmel is hihetetlen vívmányokat tudhatott a magáénak: 16 ezer kilométeres úthálózattal, posta-és futárszolgálattal rendelkezett, s az információkat írás és olvasás tudásának hiányában csomóírással, zsinórokon tárolták. Házaik építéséhez nem használtak habarcsot, az egymáshoz csiszolt s összeillesztett robusztus kövek számos városban a mai napig rendületlenül állnak. A lenyűgöző birodalom a XVI. században már szétesőben volt, végül az Eldorádó kincseit megszerezni vágyó Francisco Pizzaro és a spanyol hódítók vetettek végleg véget az inkák uralmának.
Peru és Bolívia területén az egykor virágzó civilizáció helyszínei közül számos város és rom ma is áll, lehetőséget nyújtva az utazóknak e különleges nép és birodalom megértésére és megismerésére. A körutazás során az inka civilizáció előtti kultúrák ritka örökségeivel, lélegzetelállító természeti szépségekkel és a nyüzsgő nagyvárosokkal, Limával és La Pazzal is megismerkedhetnek az utazók.
CHILE, BOLÍVIA ÉS PERU – AZ ANDOKI HÁROMSZÖG
Ismerje meg velünk az Andok három lenyűgöző országát: Chilét, Bolíviát és Perut! Utazásunk során megcsodálhatja Chile modern városait és a festői Atacama-sivatagot, Bolívia varázslatos tájait és a világ egyik legkülönlegesebb természeti csodáját, a Salar de Uyuni sómezőt. Peru misztikus romjai, köztük a híres Machu Picchu és a Titicaca-tó titokzatos világa teszik teljessé az élményt. Ez a körutazás tökéletes választás azok számára, akik valódi kalandra és az Andok páratlan szépségeire vágynak.
Utazzon velünk, és fedezze fel az Andok szívének titkait!