Részletes kereső
Bajmóc ékköve: a vár
A Bajmóc Szlovákia egyik legjelentősebb műemléke. Fedezze fel velünk ezt a számos viszontagságot túlélt csodát!
A Bajmóci vár (szlovákul Bojnický zámok) a XIII. században épült mesterséges vizesárokkal övezve. A Pálffy család egyik legfőbb birtokközpontjainak számított. Fontos eleme volt a középkori magyarországi végvárláncnak, majd a Trencsénig húzódó – 30 várból álló – védelmi vonalnak. A vár kéttavas cseppkőbarlang húzódik. A vár előtt álló, 28 méter magas és 12 méteres törzsátmérőjű, hét évszázados hársfát a a hagyomány szerint maga Csák Máté ültette 1301-ben. A történelmi emlékezet szerint maga Mátyás király is törvénykezett a fa árnyékában. „Oklevelei közül többet itt szignózott, sub tilia nostra Bajmocensi, vagyis »a mi bajmóczi hársfáink alól« keltezve”.
Az alapvetően román stílusban épült kastély, gótikus és reneszánsz elemei a XII., illetve a XVI. században épültek.
Bajmócot 1113-ban említik először írásos feljegyzések, a Zobori apátságban őrzött dokumentumban. Eredetileg fa erődként épült, amit fokozatosan alakították át kő épületté, a külső falakat az egyenetlen sziklás terepnek megfelelően alakították ki. Első tulajdonosa Csák Máté volt, aki 1302-ben V. László királytól kapta jutalmul. Később, a XV. században ismét királyi birok lett, mígnem Mátyás 1489-ben fiának, Corvinus Jánosnak adományozta.
Bajmócot 1113-ban említik először írásos feljegyzések, a Zobori apátságban őrzött dokumentumban. Eredetileg fa erődként épült, amit fokozatosan alakították át kő épületté, a külső falakat az egyenetlen sziklás terepnek megfelelően alakították ki. Első tulajdonosa Csák Máté volt, aki 1302-ben V. László királytól kapta jutalmul. Később, a XV. században ismét királyi birok lett, mígnem Mátyás 1489-ben fiának, Corvinus Jánosnak adományozta.
Mátyás gyakran látogatott Bajmócba, és szívesen üldögélt a hársfa alatt, amelyet ma sokan "Mátyás király hársfájának" neveznek. Fia halála után a kastély a Szapolyaiak tulajdonába került. A XVI. században azonban Szapolyai János választott magyar királytól, riválisa I. Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg szerezte meg. A győztes Ferdinánd a bajmóci uradalmat lelkes híveinek, a Thurzóknak adományozta. A Thurzók 1528-ban szerezték meg a kastélyt azzal a vállalással, hogy megerősítik falakat. Ekkor kapott reneszánsz jegyeket az épületegyüttes. 1646-tól, a Thurzók kihalása után, királyi adományként a kastély tulajdonosai a Pálffyak lettek, akik rendületlenül folytatták az uradalom fejlesztését. A legjelentősebb építő Gróf Pálffy János Ferenc (1829-1908) 1888 és 1910 között a Loire-völgy francia kastélyai által inspirálva komplex romantikus rekonstrukciót végeztetett.
Pálffy nagy műgyűjtő is volt, számos értékes kinccsel gazdagította a kastély berendezését. A hatalmas bajmóci gyűjteményből még életében Karl von Piloty festményét, a Nero szemléli az égő Rómát, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 178 más művet pedig a Szépművészeti Múzeumnak adományozott. Többek között Rembrant, Tiziano, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del Sarto, Francesco Francia alkotásai kerülhettek így Budapestre.
Pálffy nagy műgyűjtő is volt, számos értékes kinccsel gazdagította a kastély berendezését. A hatalmas bajmóci gyűjteményből még életében Karl von Piloty festményét, a Nero szemléli az égő Rómát, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 178 más művet pedig a Szépművészeti Múzeumnak adományozott. Többek között Rembrant, Tiziano, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del Sarto, Francesco Francia alkotásai kerülhettek így Budapestre.
Pálffy János a többi kincsének sorsáról is gondoskodni próbált, végakaratában úgy rendelkezett, hogy bajmóci életművét és gyűjteményét az örökösök nyissák meg a nyilvánosság előtt. Ám az örökség körül fellángolt viták miatt ez soha nem történt meg.
A halálát követő hosszú veszekedés után az utódok végül 1939. február 25-én a kastélyt, a gyógyfürdőt és a környező földeket eladták Jan Antonín Baťa cseh vállalkozónak (a Bata cipőgyár tulajdonosa). De Baťa nem sokáig örülhetett az értékes szerzeménynek, 1945 után, amikor vagyonát a csehszlovák kormány elkobozta, Bajmóc is állami kézbe került.
A Bajmóc ma a Szlovák Nemzeti Múzeum része. A kastély 2006-ban mintegy 200 000 látogatót vonzott, ezzel Szlovákia egyik legnépszerűbb múzeuma. Parkjában a számos növénykincs mellett található a bajmóci állatkert is, amely Szlovákia legrégebbi és egyik leglátogatottabb állatkertje.
A halálát követő hosszú veszekedés után az utódok végül 1939. február 25-én a kastélyt, a gyógyfürdőt és a környező földeket eladták Jan Antonín Baťa cseh vállalkozónak (a Bata cipőgyár tulajdonosa). De Baťa nem sokáig örülhetett az értékes szerzeménynek, 1945 után, amikor vagyonát a csehszlovák kormány elkobozta, Bajmóc is állami kézbe került.
A Bajmóc ma a Szlovák Nemzeti Múzeum része. A kastély 2006-ban mintegy 200 000 látogatót vonzott, ezzel Szlovákia egyik legnépszerűbb múzeuma. Parkjában a számos növénykincs mellett található a bajmóci állatkert is, amely Szlovákia legrégebbi és egyik leglátogatottabb állatkertje.
Kapcsolódó inspirációk:
Északi szomszédaink erősek a sajtgyártásban. Ismerje meg a szlovák kézműves tejipar remekműveit!
Északi szomszédaink erősek a sajtgyártásban. Ismerje meg a szlovák kézműves tejipar remekműveit!
10 étel, amelyek nekünk sem lesznek ismeretlenek, de Szlovákiában is meg kell kóstolni őket!
10 étel, amelyek nekünk sem lesznek ismeretlenek, de Szlovákiában is meg kell kóstolni őket!
Szlovákiában a kassai Szent Erzsébet-székesegyház Európa legkeletibb fekvésű gótikus katedrálisa.
Szlovákiában a kassai Szent Erzsébet-székesegyház Európa legkeletibb fekvésű gótikus katedrálisa.
Pozsony szerelem első látásra, egyedi stílusa, kultúrája és a történelmi múltja páratlanná teszi.
Pozsony szerelem első látásra, egyedi stílusa, kultúrája és a történelmi múltja páratlanná teszi.
Zakopane közelében nagyszerű kirándulóhelyeket találunk.
Zakopane közelében nagyszerű kirándulóhelyeket találunk.
Kapcsolódó ajánlatok:
Sajnos nincs megfelelő találat. Kérjük, módosítsa a keresési feltételeket.