Iszfahán – a Selyemút fővárosa

A nyüzsgő bazárok és színes csempék hazája Iszfahán, mely egykor az egyik legfontosabb kereskedelmi város volt a Selyemút mentén. Ismerje meg izgalmas történelmét!

Iszfahán – a Selyemút fővárosa

 
Iszfahán Teherán és Mashhad után a harmadik legnagyobb város Iránban, lakossága körülbelül 2 millió fő, akiknek többsége perzsa anyanyelvű. Ez a város Irán egyik legfontosabb városa a turisztikai látnivalók és a történelmi műemlékek tekintetében. Iszfahán a történelem és a civilizáció bölcsője, és számos, hosszú múltra visszatekintő esemény tanúja.
 

A város egykor Közép-Ázsia egyik legnagyobb és legfontosabb városa volt, mivel a Közép-Ázsiát átszelő fő észak-déli és kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak kereszteződésében feküdt. A város a szeldzsuk és a szafavida dinasztiák pompás fővárosa volt. Híres volt szépségéről, melynek kapcsán kelt szárnyra az iráni mondás, miszerint "Iszfahán a fél világ".

A Selyemút központja

A kereskedelem mindig is központi szerepet játszott Iszfahán fejlődésében, olyannyira, hogy I. Abbász sah gyakorlatilag átvezette a Selyemutat Iszfahánon keresztül, és a várost tette fővárosává, hogy birodalma kereskedelmi monopóliumot élvezzen. A XVII. századra a város nemcsak európai kereskedőket, hanem misszionáriusokat és zsoldosokat is vonzott, mivel a kereskedői és diplomáciai tevékenység vallási szempontból toleráns központjává vált, ahol a legkülönbözőbb kultúrák és vallások kereskedői és utazói találkoztak.
Iszfahán – a Selyemút fővárosa - OTP Travel Utazási Iroda
Iszfahán először a Közép-Ázsiától Szíriáig terjedő nagy szeldzsuk birodalom fővárosaként vált nemzetközi hírűvé. A szeldzsukok óriási hatást gyakoroltak a város kulturális és építészeti fejlődésére, és birodalmuk megszilárdulása egy olyan terület egységesítése szempontjából is jelentős volt, amelyért évszázadokon át a különböző közép-ázsiai népcsoportok - főként az arab, a török és a helyi iráni népek - versengtek. A szeldzsukok alatt a városban új, egyedülállóan iráni, keleti iszlám építészet alakult ki, és a hagyományost felváltotta az új, négy iwan - azaz egy hatalmas, egyik végén nyitott csarnok - köré épülő terv, amelyet a nagy pénteki mecset, a Masjid-i Jami képvisel. A szeldzsuk törökök kimagaslóan jók voltak a nagyon nagy boltíves terek kialakításában és az épületek külső és belső dekoratív tagolásában, bonyolult téglaminták felhasználásával, és előmozdították azt a szokást, hogy a fontos városi épületeket egy nyitott, nagy, téglalap alakú városi tér, az úgynevezett mejdan köré szervezzék.
Iszfahán – a Selyemút fővárosa - OTP Travel Utazási Iroda
A szeldzsukok példátlanul nagy kupolákat építettek, amelyek közül az elsőt 1087-ben az iszfaháni Nagy Péntek mecsetbe illesztették.
Iszfahán – a Selyemút fővárosa - OTP Travel Utazási Iroda
A Szafavida Birodalom idején Iszfahán tovább fejlődött, bár a várost nem választották azonnal császári fővárosnak. Az 1588 és 1629 között uralkodó I. Abbász sah 1590-ben döntött úgy, hogy a fővárost Kazvinból Iszfahánba helyezi át, amit egyrészt a város hatalmas gazdasági potenciálja és a kereskedelem kereszteződésében elfoglalt helye, másrészt a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak motiváltak, mivel a város központi elhelyezkedése miatt biztonságos távolságban volt a nyugtalan határvidékektől.
Iszfahán – a Selyemút fővárosa - OTP Travel Utazási Iroda
Ebben az időszakban számos jelentős vallási épület is épült Iszfahánban; köztük Lutfallah sejk mecsetje, amely egy mauzóleum és egy mecset stílusát ötvözi, valamint a Shah mecset, amely egy 170 láb magas kupolateremmel rendelkezik.
Iszfahán – a Selyemút fővárosa - OTP Travel Utazási Iroda
A bejárati kapuk, kupolák, minaretek és egyes belső terek díszítésében a színek utánozhatatlan használata dominál. A polikromatikus csempe használata felületi díszítésként már az iráni történelem más korszakaiban is ismert volt, de a szafavidák voltak azok, akik a színes csempézést az iráni építészet legmarkánsabb jellemzőjeként meghonosították, és ez a dekoratív stílus Iszfahánban érte el csúcspontját.
Iszfahán – a Selyemút fővárosa - OTP Travel Utazási Iroda
Iszfahán másik fontos látványossága a Si-o-se-pol híd, más néven a 33 lyukú híd. A legnagyobb a tizenegy történelmi híd közül a Zayanderudon, az Iráni-fennsík legnagyobb folyóján. A hidat a XVII. század elején építették, hogy hídként és gátként is szolgáljon, népszerű szabadidős gyülekezőhely, és az iráni szafavida építészet egyik leghíresebb példája.
Iszfahán – a Selyemút fővárosa - OTP Travel Utazási Iroda

Kapcsolódó inspirációk:


Shiraz neve szorosan összefonódott az ikonikus szőlőfajtával, azonban a több ezer éves város ennél sokkal többet tartogat! Ismerje meg Ön is a pompás perzsa települést!

A tündöklő perzsa várost Nagy Sándor parancsára égették porig. Ismerje meg Irán gyöngyszemét, a titokzatos Perszepoliszt.

Teherán nyüzsgő metropoliszának felfedezését nem szabad kihagyni, ha Iránba kalandozunk. Csokorba gyűjtöttük a legérdekesebb helyeket.

Egy város, amelynek nincs párja. Ismerje meg Földünk egyik legrégebbi városát, a sivatagi rózsát, Yazd-ot.

Irán, a kultúra és civilizáció egyik bölcsője

Matthew Karsten blogger fél évtizede folyamatosan úton van, igazi világutazó. Tippjeivel felvértezve minden utazás élvezetesebb lesz!

A Föld legforróbb helyei - hőmérsékleti rekordok.

Kapcsolódó ajánlatok:


IRÁN - PERZSA EMLÉKEK

Irán

„Perzsia, mai nevén Irán a világ egyik meghatározó civilizációjának a bölcsője. A több ezer éves iráni világról minden laikusnak vannak ismeretei, hiszen Perszepolisz, Avicenna, az aszaszínok, Stein Aurél vagy Vámbéry Ármin nevét szinte mindenki ismeri. Az iráni civilizáció két nagy és gazdag periódusra osztható. Az iszlám előtti Perzsia nagy iráni dinasztiái, az óperzsák, a párthusok és a szászánidák emlékét őrzik olyan lenyűgöző helyszínek, mint Perszepolisz, Paszargadai és Naqs-e Rosztam. Az iszlámkori Perzsia mesebeli világa, az Ezeregyéjszaka gazdagsága kel életre, ha Iszfahánban sétálunk a hatalmas Imám téren, a világ második legnagyobb zárt terén vagy a Negyvenoszlopos palota freskóiban gyönyörködünk. Yazd oázisvárosa, a klasszikus Selyemút igazi sivatagi gyöngyszeme a Kevír homoksivatag peremén. A nemes Kásán pazar kereskedőpalotáival, a romantikus Shiráz pedig költőivel és fényűző parkjaival bűvöl el.
A modern Teheránban pedig a modern iráni világ legjobb múzeumai és a világhírű Golesztán palota vár ránk.”- dr. Sárközy Miklós iranista, történész, tanszékvezető, egyetemi docens, az iráni körutazások idegenvezetője.

849 000 Ft-tól/fő