
A XVI.-XVIII. században Perzsia ragyogó központja volt, ma Irán harmadik legnagyobb városa az ősi Iszfahán. Palotái, mecsetei és kertjei felfedezése napokba telne. Több kilométer hosszú, fedett bazárja a világ második legnagyobb terére, az Imam térre vezet. Eredetileg lovaspóló versenyeket tartottak itt, I. Abbasz sah építtette1602-ben. Ekkor élte a perzsa művészet virágkorát, olyan kincseket örökül hagyva, mint az 1,5 millió díszcsempével burkolt Sah (Imam) Mecset, a gyönyörű Lutf Allah mecset és az Ali Qapu palota. A híres iszfaháni perzsaszőnyegek jellegzetessége a négyzetmétereként akár egymillió csomózás és az aprólékos kidolgozottság.
Yazd, a sivatagi

Már Marco Polo is szép, nemes városként emlegette a több mint 3000 éves Yazdot. Agyagtéglás építészetének kiemelkedő alkotásai a széltornyok, egyfajta ősi légkondicionálók, amelyeken át hűtve érkezik a levegő a házakba. A XII. századi Jame mecset türkiz mozaikjaival a perzsa azari stílus egyik egyedülálló darabja. Yazd a zoroasztrizmus központja, a Kerman irányában található tűztemplomban 1500 éve őrzik a szent tüzet. A még ma is élő zoroasztrizmus az iszlám térhódítás előtti, ősi iráni vallás, i.e.VI. században alapította Zarathustra próféta.
Shiraz, a pompás

A több mint négyezer éves város csodás kertekkel és parkokkal, illatos citrusfa- és rózsaligetekkel, ragyogó mecsetekkel ejti ámulatba az utazót. Itt született Hafez és Saadi, a perzsák nagy költői, sírjuk igazi zarándokhely. A XIX. századi Nasir-al-Mulk – rózsaszín - mecset különlegessége az ezer színben pompázó mozaikcsempe és az üveg homlokzat, amely a beáradó napfényben színpompásan verődik vissza a padló perzsaszőnyegein.
Perszepolisz, az időtlen

Az ország első számú látnivalója ez a csodálatos romváros, amely az Óperzsa Birodalom szakrális fővárosa volt. I. Dareiosz király kezdte el építeni i.e. 515-ben, azonban Nagy Sándor i.e.330-as hódításakor, bosszúból a görög városok perzsa leigázása miatt porig rombolta. A tűzvészben csak a kőépületek maradtak fenn. A Xerxész-kapu egyik talapzata ma is őrzi a világutazó, gróf Széchenyi Andor 1892. december 3.-án bevésett „falfirkáját”.
Teherán, a modern

Mi tagadás, első látásra egy népes és szmogos világváros benyomását kelti az iráni főváros. Érdemes azonban elmerülni a látnivalók sokaságában, és olyan értékekre bukkanni, mint a Qajar-dinasztia építtette Golesztán - Rózsakert – palota, ahol az árnyas kertek és ragyogó díszítőelemek az utolsó sahok gazdag világába repítenek. Teherán múzeumaiban a perzsa történelem titkaitól a sahok drágakő gyűjteményéig temérdek szépség látható.
Kapcsolódó ajánlatok

IRÁN - PERZSA EMLÉKEK
„Perzsia, mai nevén Irán a világ egyik meghatározó civilizációjának a bölcsője. A több ezer éves iráni világról minden laikusnak vannak ismeretei, hiszen Perszepolisz, Avicenna, az aszaszínok, Stein Aurél vagy Vámbéry Ármin nevét szinte mindenki ismeri. Az iráni civilizáció két nagy és gazdag periódusra osztható. Az iszlám előtti Perzsia nagy iráni dinasztiái, az óperzsák, a párthusok és a szászánidák emlékét őrzik olyan lenyűgöző helyszínek, mint Perszepolisz, Paszargadai és Naqs-e Rosztam. Az iszlámkori Perzsia mesebeli világa, az Ezeregyéjszaka gazdagsága kel életre, ha Iszfahánban sétálunk a hatalmas Imám téren, a világ második legnagyobb zárt terén vagy a Negyvenoszlopos palota freskóiban gyönyörködünk. Yazd oázisvárosa, a klasszikus Selyemút igazi sivatagi gyöngyszeme a Kevír homoksivatag peremén. A nemes Kásán pazar kereskedőpalotáival, a romantikus Shiráz pedig költőivel és fényűző parkjaival bűvöl el.
A modern Teheránban pedig a modern iráni világ legjobb múzeumai és a világhírű Golesztán palota vár ránk.”- dr. Sárközy Miklós iranista, történész, tanszékvezető, egyetemi docens, az iráni körutazások idegenvezetője.