Keresztek hegye – a litván Golgota

A Keresztek hegye, ami valójában inkább csak domb egy szántóföld közepén, Šiauliaitól tizenhat kilométerre található. A Šiauliai- Ryga országútról lehet megközelíteni. 60 méter hosszú és 40-50 méter széles.

A dombon álló kereszteket először 1850-ben említik az írásos krónikák, de úgy tartják, hogy az első kereszteket az 1831-es lázadás áldozatainak hozzátartozói állították, mivel a cári kormány nem engedte, hogy a családok megfelelően tisztelegjenek a halottaik előtt.

A XX. század elején a Keresztek hegye már széles körben ismert szakrális hely volt. Amellett, hogy sok zarándok látogatta, miséknek és áhítatoknak is helyszínéül szolgált. A Keresztek hegye a szovjet időkben aztán egészen különös jelentőségre tett szert –  ez lett a rendszer elleni lázadás egyik békés és anonim helyszíne.

A szovjet kormány a kereszteket és a dombot ellenséges szimbólumnak tekintette. A fakereszteket 1961-ben összetörték és elégették, a fémkereszteket fémhulladékként használták fel, a kő- és betonkereszteket pedig összetörték és elásták. Magát a dombot többször buldózerekkel rombolták le. Az 1973-1975 közötti időszakban évente mintegy félezer keresztet bontottak le. Később a módszerek finomabbá váltak: "csak" azokat a kereszteket bontottak le, amelyeknek nem volt művészi értékük. De volt, hogy a hegyet a szovjet hadsereg és a KGB is őrizte. 1978-ban és 1979-ben volt néhány kísérlet a terület elárasztására is. Mindezek ellenére a keresztek minden éjszaka  újra és újra megjelentek sok borsot törve a rendszer orra alá. A Keresztek hegye II. János Pál pápa 1993. szeptember 7-i látogatása után lett nemzetközileg is ismert. A pápát rendkívül megérintette a helyszín és nagyszabású misét tartott. 1997-ben az egyház újjáélesztette a dombon tartott áhítatokat, amelyeket minden év július utolsó előtti vasárnapján tartanak meg.
 

A kereszteket először 1900-ban számolták össze. Akkor 130 kereszt állta dombon. Két évvel később már 155 kereszt volt. 1938-ban már több mint 400. 1961-ben a szovjet kormány több mint 5000 keresztet romboltatott le, 1975-ben további 1200-at. A politikai fordulat után önkéntesek láttak neki a számolásnak, akkor 14 387 nagy keresztet (közülük 1112 3-4 méter magas volt, 130 még magasabb) és mintegy 41 000 kis keresztet (0,5 méternél kisebb) regisztráltak.
 

János Pál pápa 1994-ben a verna-hegyi ferenceseknél tett látogatása során arra bátorította a szerzeteseket, hogy építsenek kolostort a Keresztek hegyénél. A ferencesek remetesége 2000-ben készült el. A hegytől 300 méterre áll, tizenhat cellával, és a csendet, békét kereső zarándokok számára is nyitva áll.