Kínai kuriózumok

Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Mégis az európai utazó oly keveset tud e hatalmas ország különleges szokásairól. Mi néhány különös, izgalmas, olykor bizarr érdekességet gyűjtöttünk össze a világ legnépesebb országáról.
 

• A világ leghosszabb tengeri átkelője Hongkongot köti össze Kína szárazföldi részével. Az 55 kilométer hosszú átkelő egy hosszan kígyózó hídból és egy két mesterséges sziget közötti 6,7 kilométeres víz alatti alagútból áll. Az objektumot úgy tervezték, hogy kibírjon akár óránként 200 kilométeres széllökéseket, a Richter-skálán 8-as erősségű földrengést és egy akár 300 ezer tonnás hajóval való ütközést is. A híd további érdekessége, hogy az autósoknak út közben át kell váltaniuk jobbról bal oldali közlekedésre!

​

• A labdarúgás Kínából ered, annak ellenére, hogy nem ez az igazi ős. A keleti eredet azonban minden kétséget kizáróan bizonyított. Igazolható módon, itt játszottak a világon először olyan labdajátékot, ahol a labdát egy nyílással ellátott hálóba kellett juttatni, kézzel történő érintés nélkül, miközben két csapat versengett egymással. Vagyis alapjaiban nagyon hasonlított a mai focihoz. Igaz, a pálya akkor még természetesen máshogy nézett ki, és a labda is tollal és hajjal volt kitömve. Az ősi kínai labdajáték neve “Cuju” vagy “Tsu’ Chu” volt és már ie.V-III. században megjelent. A szó eredeti jelentése: (bőr) labdát rúgni. Alapvetően a katonák fürgeségét, gyors helyzetfelismerését és pontosságát fejlesztették a labdajátékkal.
• A kínai szerencsesütik kedvelőit ki kell ábrándítanunk. Bár a legenda szerint a sütinek több száz éves kínai hagyománya van, valójában Amerikából terjedt el, jó eséllyel japán közvetítéssel. A szerencsesüti 1900 környékén találták ki San Franciscoban, Kínában a késő nyolcvanas évekig nem is lehetett találkozni velük. 1989-ben egy hongkongi vállalkozó próbálta – “Igazi Amerikai Szerencsesüti” néven – meghonosítani a terméket. A fagyiról viszont úgy tartják, hogy kínai eredetű. A VII.században Kínában, a Tang-dinasztia uralkodása idején tejjel kevert jégkrém-szerű ételt is fogyasztottak a császári udvarban, mikor pedig évszázadokkal később Marco Polo visszatért Európába ázsiai utazásáról, egy gyümölcsfagylalthoz hasonló étel receptjét is magával hozta.

• A világ legmagasabb felhőkarcolóinak listáján előkelő helyet foglalnak el Kína őrült magas épületei. Kína az egyik olyan ország, amely élen jár a magas épületek építésében, minden 5. nap!! elkészül egy új felhőkarcoló. A világ 100 legmagasabb épületének jelentős része az országban található. És a kínaiak nem állnak le. Idén augusztusban megnyitott a Raffles City Chongqing, a vízszintes felhőkarcoló. A kuriózumnak számító projekt legfontosabb eleme a Kristály névre keresztelt ívelt híd, amelyet négy 250 méter magas felhőkarcoló támaszt meg. A Kristály hossza 300 méter, amely függőleges helyzetben majdnem az Eiffel-torony magassága lenne. Körülbelül 3000 üveglap és közel 5000 alumínium panel borítja, belsejében két úszómedence, egy galéria, fákkal beültetett nagy kertek és éttermek, valamint egy kilátó található. Elképesztő mérnöki teljesítmény!

• A mintegy ötezer kilométer kiterjedésű Kína három időzónát érint, ennek ellenére egyetlen időzóna létezik, a Pekingi Standard Idő. A kommunisták hatalomra jutásakor Mao 1949-ben úgy határozott, hogy a nemzeti egység kifejezéseképpen mindenütt egyformán, a pekingi időnek megfelelően járjanak az órák Kínában. Így a korábbi 5 különböző időzónát eltörölték, aminek eredményeként Kínának van olyan része, ahol a Nap csak délelőtt 10 órakor kel fel, jó két órával a tanítás és az irodai munkanap kezdete után.
• Kínában szinte mindenki beszéli a mandarint, a kínai nyelvnek a pekingi dialektuson alapuló, standardizált válfaját. Az 56 különálló etnikai csoporthoz tartozó kínaiak zöme azonban szívesebben használja a 292 helyi nyelv valamelyikét. A legelterjedtebb a kantoni, amelyet 70 millióan beszélnek, köztük a hongkongiak. A nyugati nagyvárosok kínai negyedeiben is ez az uralkodó. A kínai írás 80 ezer írásjegyet használ – ebből legalább háromezer kell ahhoz, hogy az ember egyáltalán olvasni tudjon –, de Kínában szinte mindenki megérti, bármilyen nyelvet beszél is. A gyermekek azonban hétéves korukig a latin betűs pinjint használják, mert azt sokkal könnyebb megjegyezni, mint az írásjegyeket. Ha pedig a kínaiak komputeren vagy telefonon gépelnek, akkor latin betűket billentyűznek be, a készülék megjeleníti az azokhoz rendelhető írásjegyeket, és kiválasztják a megfelelőt. És hogy mennyire fontos a nyelv! Kínában illegális szójátékokat használni marketing célokra.

• Egy hongkongi egyetemen létezik melltartó-tudományi tanszék. Bár ez elég furcsán hangzik, rögtön evidenssé válik, a számok ismeretében. Kína legnagyobb fehérnemű gyártója, a Top Form évente 60 millió! melltartót készít. Olyan hatalmas márkák beszállítója, mint a Victoria's Secret, a Playtex vagy a Maidenform. A tantermi oktatáson kívül gyakorlati képzés is van a gyárban, de tananyag a plasztikai sebészet, és a mellműtétek is.
• Kínában még mindig több mint 30 millió ember barlangokban él, ez több mint Ghána népessége. A barlanglakások, azaz a yaodongok némelyike rendelkezik árammal vagy éppen folyó vízzel, a legtöbbjük azonban komfort nélküli bunker. Hszi Csin-ping, Kína elnöke is barlangban élt amíg Shaanxi tartományba száműzték a kulturális forradalom alatt.
• Különleges hagyományokból sincs hiány. A húsvéti ünnepkör részeként Kína keleti részén, Dongyang városában minden tavasszal összegyűjtik a 10 éven aluli iskolás fiúk vizeletét, amiben tojást főznek. A szűz kisfiúk pisijében főzött tojás nemcsak ínyencségnek számít, hanem az ország számos régiójában abban is biztosak, hogy ez az étel javítja a vérkeringést, új erővel tölti fel a testet, és megakadályozza, hogy hőgutát kapjon az ember. A főtt tojás elkészítése elég hosszadalmas, csaknem egy álló napig tart. Először héjában főzik a nyers tojást, majd lehántják róla, és utána még órákig párolják vizeletben lassú tűzön, pótolva az elpárolgott főzőlét.

• Ha már étkezés! Kínában évente húszmillió fát vágnak ki, hogy kielégítsék az ország evőpálcika igényét. Az ország egy évben 80 milliárd pár eldobható evőpálcikát "fogyaszt el". Az evőpálcikák átlagosan 1-0.5 cm szélesek és 20 cm hosszúak, 360-szor lehetne velük befedni a Tienanmen teret. A pálcikák gyártásához szükséges fák életkora átlagosan 20 év.

• A kínai rendőrség libákat használ kutyák helyett. Állítólag azért, mert jobban látnak, és agresszívabbak az idegenekkel szemben. Kipróbált módszer, így házőrzésre is a kétlábúakat javasolja Kína egy tartományában a rendőrség. Kína északnyugati vidékén, Hszincsiang-Ujgurban teszteltek libákat bűnmegelőzési célból. A próbák során kitűnően szerepeltek a szárnyasok, megfutamítottak több illetéktelen behatolót.
• Azt tudta, hogy Kína nagyvárosaiban külön járdaszakaszt alakítottak ki gyalogosoknak, ahol sms-ezve sétálgathatnak? És ha már közlekedés! A nagyvárosokban állandóak a közlekedési dugók, a világcsúcsot is Kína tartja. 2010. augusztusában a Pekinget Tibettel összekötő gyorsforgalmi úton egy 100 kilométeres kocsisor alakult ki. Az út megtétele normál esetben 3 napig tart, ám egyszerre annyian indultak útnak, hogy egy 12 napig tartó dugó lett a végeredmény. Élelmes vállalkozók beindítottak egy szolgáltatást, amely kifejezetten a dugóba szorult emberekre épít. Hívásra 2 fős motoros segítség érkezik. A személyzet egyik tagja elviszi motorján a dugóban ragadt, ám sietős utast, a másik átveszi az autót és araszol tovább a forgalomban a tulajdonos helyett. Dolga végeztével visszaviszik az autójához és folytathatja útját a saját autójával.
• Kínában él még a "szellemházasságok" évezredes hagyománya. Az egyes országrészekben elterjedt babona szerint az egyedülálló férfi halálában és békétlenségében szerencsétlenséget hoz a rokonságára, ezért az időszámításunk előtti XVII. századtól állítólag ezt úgy igyekeznek kivédeni, hogy lehetőség szerint társat temetnek mellé. A kiválasztottat általában egy később elhunyt nő családjától veszik meg. Ha ez nem megy, akkor az is előfordul, hogy megrendelik. Hogy miként? Kínában létező szakma a szellemházasító, akinek a dolga megfelelő halott szellemet találni elhunyt szerettünk számára. A kereslet a feketepiacot is működésbe hozta, és vannak, akik a sírok kifosztásától sem riadnak vissza.
• A világ legnagyobb újévi bulija 15 napig tart és világszerte milliárdok ünneplik. Nem másról van szó, mint a kínai holdújévről. Milliónyi hagyomány, rítus, szokás kapcsolódik az ünnephez. A kínai asztrológia szerint 2020-ban a patkány évébe lépünk. Az ünnep elengedhetetlen kellékei a piros lampionok, a páros számú ajándékok, a szerencsehozó finomságok, az oroszlántánc, a rituális nagytakarítás.

Kapcsolódó ajánlatok