Tádzsikisztán a tények tükrében

Tádzsikisztán a tények tükrében

A zord hegyeiről és gazdag kulturális örökségéről ismert Tádzsikisztán sokkal több kincset rejt, mint amennyit a felületes szemlélődő lát. Ezúttal a legérdekesebb, legmeglepőbb tényeket szedtük csokorba. Fedezze fel velünk ezt a mesés országot!

• A Közép-Ázsiában található Tádzsikisztán egy rendkívül hegyvidéki, tengerparttal nem rendelkező ország, amelynek kulturális és természeti kincsei még jórészt felfedezésre várnak. Az ország területe 143 100 négyzetkilométer, és mintegy 8,7 millió embernek ad otthont.

• Tádzsikisztán ad otthont a bolygó legmagasabb csúcsai közül néhánynak. Az ország több mint 90%-hegyvidéki terület, a Pamír és az Alay hegyláncok hatalmas csúcsainak árnyékában. A Gorno-Badakhshan Autonóm Régióban található az Ismoil Somoni, amely a maga 7495 méterével az ország legmagasabb hegycsúcsa. A domborzat a itt élők kultúráját és életmódját is nagyban befolyásolta. A hegyek természetes erődítményként szolgáltak, így a helyiek meg tudták őrizni a hagyományos életmódjukat az egyre inkább globalizált világban is.

• A Wakhan folyosó választja el Pakisztánt Tádzsikisztántól. A keskeny földsávot Wakhan-folyosónak nevezik, és Afganisztán részét képezi. A folyosó a déli Karakorum-hegység magas hegyei és az északi Pamir hegyei közé ékelődik. A sáv mindössze 13-65 km széles, de 350 km hosszú.

• A jeti legendája Tádzsikisztánban is elterjedt. Bár a legtöbben a jeti legendáját a Himalája hegyeihez kötnék a jetik jelenlétéről szóló beszámolók Tádzsikisztán Pamír-hegységében is felbukkantak.

• Tádzsikisztánban található a világ második legmagasabb, ember által épített gátja. A Nurek-gát hosszú ideig a világ legmagasabb ember alkotta gátja volt, egészen 2013-ig, amikor a kínai Jinping-I gát megelőzte. Építését 1961-ben kezdték el, az első generátorát pedig 1972-ben helyezték üzembe.

• Több mint 900 folyó folyik Tádzsikisztánban. Az ország sűrű folyóhálózatával rendelkezik. Közép-Ázsia leghosszabb folyóinak némelyike is ezen az keresztülfolyik az országon. Tádzsikisztán két legnagyobb folyója a Syr Darya és az Amu Darya.

• Az országnak van egy látványos tava, amelyet Nagy Sándorról neveztek el. Az Iskanderkul-tó 2195 magasan a Sughd tartomány hegyeiben található. A tó és környéke változatos élőhelyeket biztosít a helyi élővilág számára. A madárvilág különösen gazdag.

• Ma már nehéz elképzelni, de az ősi Tádzsikisztán a buddhizmus egyik központja volt, amely a VII. század körül érte el fénykorát. Az olyan régészeti ásatások, mint a Khatlon régióban található Ajina Tepe, gazdag buddhista történelmet tártak fel. A leletek jól illusztrálják a vallási és kulturális sokszínűséget, amely a Selyemút mentén egykor virágzott.

• A Pamir Highway, hivatalos nevén az M41-es autópálya a világ egyik legizgalmasabb útvonala. Afganisztánon, Üzbegisztánon, Tádzsikisztánon és Kirgizisztánon keresztül húzódik, és több mint 4600 méteres tengerszint feletti magasságot ér el. Az út a Pamír-hegység lenyűgöző tájain keresztül halad, páratlan kilátással a környező tájakra.

• Tádzsikisztán hivatalos nyelve a perzsa egyik dialektusa, a tádzsiki. Tádzsikisztán egykori szovjet múltja miatt azonban az orosz továbbra is széles körben használt. Tádzsikisztánban számos egyéb nyelvet is beszélnek, iylen az üzbég, kirgiz és pamiri, amelyek mindegyike egyedi írásmóddal és nyelvtannal rendelkezik.

• Tádzsikisztán egykor az ősi Selyemút, a Keletet és Nyugatot összekötő kiterjedt kereskedelmi útvonalhálózat egyik fontos állomása volt. Az olyan tádzsik városok, mint Khujand, Istaravshan és Penjikent megállóként szolgáltak az itt áthaladó karavánoknak.

• Tádzsikisztán fővárosa, Dusanba a hét egy napjáról kapta a nevét. A neve ugyanis hétfőt jelent. A település egy faluból nőtte ki magát várossá, ahol hétfőnként volt a nagyon népszerű piac.

• Kis mérete ellenére Tádzsikisztán több mint 8000 gleccserrel büszkélkedhet, ami az egész közép-ázsiai régió számára létfontosságú vízforrássá teszi. Csak a Fedcsenko-gleccser, amely a sarkvidékeken kívül a leghosszabb a világon, körülbelül 77 kilométer hosszú.

• A tádzsikisztáni Yagnob-völgyben az élet évszázadok óta gyakorlatilag változatlan. A völgyben élő yagnobi nép az ősi szogd nyelv egy változatát beszéli. A félelmetes hegyek által a világtól elvágva a yagnobiak megőrizték életmódjukat, amely eleven betekintést enged Közép-Ázsia múltjába.

• A tádzsik nemzeti sport a buzkashi. A buzkashi lefordítva „kecskehúzást” jelent, amelyet gyakran vad látványosságként írnak le. A lóháton ülő játékosok egy kecsketetemet próbálnak a kapuba juttatni. A sport Közép-Ázsia nomád törzsei számára az ügyesség és bátorság bizonyításának egyik módja volt.

• Tádzsikisztán a "Nagy játszma (The Great Game)" néven ismert, a brit és az orosz birodalom közötti XIX. századi geopolitikai küzdelem egyik fő színtere volt. A történelemnek ezt az időszakát kémkedés, területi viták és a birodalmi ambíciók összecsapása jellemezte. A régió stratégiai jelentősége a jövedelmező Selyemúthoz való közelségével függött össze.

Kapcsolódó ajánlatok