Fókuszban a Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigetek Délkelet-Ázsiában fekszik. Területe 300 000 négyzetkilométer. Fővárosa Manila, legnagyobb települése Quezon City. Hivatalos nyelvei a filippínó és az angol. Hivatalos pénzneme a peso. A Fülöp-szigetek a világ harmadik legnagyobb angol nyelvű országa.

Manila nevét a Niladról kapta, egy csillag alakú fehér virágú fáról, amelyet néha indigófának is neveznek, mert kék festéket ad.

A Fülöp-szigeteki Köztársaság több mint 7100 szigetből áll. Az ország három fő földrajzi területre oszlik. Az északra fekvő sziget Luzon, itt található Manila is. A Mindanao délre található, míg Visayák a középen fekvő szigetcsoport. A Fülöp-szigetek zászlaján szereplő három csillag ezeket a régiókat szimbolizálja.

A Fülöp-szigetek partvonala 36 289 kilométer hosszú, amely természetes kikötőket, gyönyörű öblöket és látványos, fehér homokos strandokat rejt. Az ország az ötödik legnagyobb partvonallal rendelkezik a világon.

A csendes-óceáni Tűzgyűrű nyugati szélén fekvő Fülöp-szigeteken több száz vulkánt tartanak számon, naponta átlagosan 20 kisebb földrengést regisztrálnak. A három legaktívabb a Pinatubo, a Taal és a Mayon vulkán. 1991 júniusában a Pinatubo kitört, és huszonöt mérföld magas hamufelhőt lökött a magasba. A pusztító kitörés hatásait az egész világon érezték, a kijutott 20 millió tonna mérgező kén-dioxid több mint egy évig maradt a Föld légkörében, ami egy teljes fokkal csökkentette a hőmérsékletet világszerte. A kitörésnek 184 sérültje és több mint 847 halálos áldozata volt, és több mint egymillió ember vált hajléktalanná.

A vulkanikus eredetű szigetek gazdagok ásványkincsekbe, de jelenleg ezek a források még nagyrészt kiaknázatlanok. Úgy vélik, hogy a Fülöp-szigeteken található a világ egyik legnagyobb rézlelőhelye és Dél-Afrika után a második legnagyobb aranylelőhelye. Emellett kromit-, cink- és nikkelkészletekkel is rendelkezik. Az ország ugyanakkor a világ második legnagyobb geotermikus energiatermelője.

A terület legkorábbi lakói negritók voltak. Később jelentős bevándorlás zajlott le Kína, India, Malajzia és az iszlám világ felől.

A Fülöp-szigeteken 1521-ben szállt partra Magellán. A gyarmatosítás azonban a spanyolokhoz kötődik, ami 300 évig tartott.

A spanyol-amerikai háború végén Spanyolország 1898-ban átengedte a Fülöp-szigeteket az Egyesült Államoknak.

A II. világháború kezdetén, 1941-ben Japán elfoglalta a Fülöp-szigeteket; az amerikai erők 1944-ben foglalták vissza. A szigetek 1946-ban nyerték el a függetlenségüket, ekkor átnevezték Fülöp-szigeteki Köztársaságnak. Az amerikai hadsereg 1947-ben bázisokat telepített a szigeten.

Ferdinand Marcost 1965-ben elnökké választották, de hét évvel később hadiállapotot hirdetett, ami egészen 1986-ig tartott, ekkor megbuktatták. Zavaros időszak vette kezdetét.

Számos elnök követte, majd puccsok, katonai lázadások sora jellemezte a helyi politikát. Az iszlám vallású fillipínókkal az 1970-es évek óta tartó konfliktusok újra és újra megújultak. A lázadók saját államot akartak alapítani Mindanao szigetén. A kormány 2014-ben végül fegyverszünetet kötött a lázadókkal, 2018-ban pedig Mindanaón autonóm régiót alakított ki számukra.

A helyi kultúrára számos külső hatás is rányomta a bélyegét, de sokat köszönhet maláj örökségének is. A Fülöp-szigeteken 184 különböző nyelvet beszélnek, de a filippínó (tagalog) és az angol az ország hivatalos nyelve.

A Fülöp-szigetek világi állam, a lakosság több mint 80 százaléka katolikus. Gyakoriak a hagyományos regionális fesztiválok (barrio fiestas), amelyek a védőszentek ünnepeihez kapcsolódnak. A két legjelentősebb a Moraines és a Sinology fiestas.

A 2000-es népszámláláskor az ország lakosságának 28 százaléka tagalog, 12 százaléka cebuano, tíz-tíz százalék volt az ilocano, a visayas, a bicol és a hiligaynon népcsoport tagja. A lakosság további 25 százaléka több mint tíz, nem őslakos etnikumból származik.

A Fülöp-szigetek nemzeti étele az adobo, a szójaszósszal, ecettel, fokhagymával, babérlevéllel és borssal főzött pörkölt. Az "adobo" spanyolul szószt jelent, de a filippínó változat már jóval Magellán érkezése előtt is őshonos volt a szigeteken.

A hagyományos reggeli, ebéd és vacsora mellett a "merienda" is jellemző, ami egy késő délutáni uzsonna.

A gyerekek hat évig általános iskolába, majd négy évig középiskolába. A manilai Santo Tomas Egyetemet 1611-ben, a San Carlos Egyetemet pedig 1595-ben alapították, így mindkettő idősebb, mint a Harvard, amelyet csak 1636-ban nyitottak meg. A Fülöp-szigeteki egyetemek hallgatóinak többsége nő; ők szerzik meg a mesterdiplomák kétharmadát és a doktori címek többségét is.

A karácsonyi időszak a Fülöp-szigeteken szeptemberben kezdődik és a januárban tartott Háromkirályok ünnepével ér véget. A karácsonyi lakomák (Noche Buena) az amerikai hálaadás napi vacsorához hasonlatosak.

A legnépszerűbb sport a kosárlabda, de a kakasviadal (vagy sabong) is igen kedvelt. A sabong már a spanyolok érkezése előtt is létezett a szigeteken. Érdekesség, hogy a helyi születésű Manny Pacquiaó meccsei alatt, akit jelenleg a világ legjobb bokszolójának tartanak, megáll az élet az országban.

A közösségi média nagyon fontos a filippínók számára. A helyiek naponta több mint 450 millió üzenetet és posztot tesznek közzé, ez több, mint ami Európában és az Egyesült Államokban együttvéve posztolásra kerül.

2014. július 27-én a Fülöp-szigetek lakossága hivatalosan is 100 milliós lett. A Fülöp-szigetek volt a tizenkettedik ország a világon, amely elérte ezt a számot.

A Fülöp-szigetek lakosságának fele Luzon szigetén él. A népesség Manilában a legsűrűbb.

A világ tíz legnagyobb bevásárlóközpontja közül három a Fülöp-szigeteken található. Ezek az SM Mall of Asia, az SM North Edsa és az SM Megamall.

2007-ben becslések szerint 12 millió filippínó őslakos élt és dolgozott a tengerentúlon. A legtöbben ápolóként. Az általuk hazaküldött pénz a Fülöp-szigetek gazdaságának körülbelül 11 százalékát teszi ki.

A Fülöp-szigeteki Köztársaság nemzeti szimbóluma az ország nemzeti madara, a majomevő sas (vagy Fülöp-szigeteki sas). Szárnyfesztávolsága csaknem két méter. Becslések szerint mindössze 180-500 példány él még, ezért fokozottan védett.

Ez az egyetlen ország a világon, amelynek zászlaját fejjel lefelé használják, ha az ország háborúban áll.

A Fülöp-szigetek a világ tíz biológiailag leggazdagabb országa közé tartozik. Több mint 170 olyan madár- és 100 olyan emlősfaj él itt, ami a Földön máshol nem fordul elő.

A Fülöp-szigetek vizei a korallháromszöghöz tartoznak. A világ nyolc óriáskagylófajából hét megtalálható az ország vizeiben. A Tubbataha-zátony 1993-ban a világörökség része is lett.

A Cordillleras rizsteraszai már a gyarmatosítás előtti időkben is megvoltak. A filippínók a világ nyolcadik csodájának tartják őket. Ma az UNESCO vádelme alatt áll.